Futószalagon gyártott versek...
Írta: gubacsi Dátum: Augusztus 19 2026 20:02:48
Futószalagon gyártott versek...
Futószalagon gördülnek a friss rímek,
csillogó csomagban eladásra szánt szívek.
Sablon és érzelem, gyárilag hibátlan,
műanyag hold kél a digitális éj-árban.
Legyen az ő nevéhez méltó a költészet,
ne vakítsa el se lájk, se gyors dicséret.
Mert a versek írása mára tömegcikké lett,
mint a félkész vacsora, csak víz, és már kész lett.
Futószalagon gyártott versek,
szív nélkül dobbanó üres szerkezetek.
Monitorfényben hűl ki a lélek,
hol vagytok ti, valódi, élő érzések?
Nem elég pár kattintás, pár művi gondolat,
egy igaz sorhoz végig kell élni egy napodat.
Van, aki szépirodalmat sohasem olvasott,
mégis tollat ragad, mintha plántálna csillagot.
Fakanál és kapa helyett klaviatúrát fog,
de gyökértelen magból nem nőnek nagy fák ott.
Silányka műveit futószalagon gyártja,
nem lát, nem hall, csak kattog az újabb szándéka.
Ujja odaragadt végleg a klaviatúrára,
szavakból épít falat saját magánzárkájába.
Futószalagon gyártott versek,
szív nélkül dobbanó üres szerkezetek.
Monitorfényben hűl ki a lélek,
hol vagytok ti, valódi, élő érzések?
Nem elég pár kattintás, pár művi gondolat,
egy igaz sorhoz végig kell élni egy napodat.
Hiszi ő, attól költő, mert verseket kreál,
mint sebész, ki ál-műtőt rendez a nappalinál.
Doktor lesz egyszer, ha a kínt rímekkel operál?
De rájön majd, a fájdalom több, mint ritmus és morál.
Van, aki csak a telefonjába ír pár mondatot,
és a gép már ontja is a gépi gondolatot,
digitális árnyék vet árnyat a mondatra,
a lélek kimarad, az marad majd holnapra.
Futószalagon gyártott versek,
szív nélkül dobbanó üres szerkezetek.
Monitorfényben hűl ki a lélek,
hol vagytok ti, valódi, élő érzések?
Nem elég pár kattintás, pár művi gondolat,
egy igaz sorhoz végig kell élni egy napodat.
De az igazi vers nem így születik meg,
nem kell társszerző hozzá semmilyen szerkezet,
Ahhoz emberi érzelem kell, sebzett és tiszta,
olyan szó, mely beléd mar, mégis hív vissza.
Kell hozzá csend, egy félbehagyott vallomás,
egy el nem küldött levél, egy elszakadt varrás.
A könny a papíron, nem csak egy tintafolt,
minden sorban benne az, ami valójában volt.
Futószalagon gyártott versek,
hadd menjenek tovább, kit érdekelnek.
Én keresem azt a sort, mely engem éget,
amelyben lélek ér a lélekhez és nem gépi élet.
Mert igazi vers csak a szívbe költözik,
ahol egy őszinte szív szavakba öltözik.
Gubacsi Sándor
Teljes hír