Benedictus
Írta: reitinger jolan Dátum: Május 05 2008 19:48:25
Magunkba szívjuk létednek habját,
Igy nézünk fel most a fénylõ égre,
C
Teljes hír
Rózsa-magányból a kék azúrok,
Virág illatban bontanak rügyet,
Rezdülõ bársonyból szõtt mondatok,
Üzennek a Mindenségnek tüzet.
Ím áldassék Uram, a szent neved,
Míg a hála-imámat mormolom,
Ránk árasztottad fénylõn csended,
Varázslat volt ez, s tûnt a fájdalom.
Magunkba szívjuk létednek habját,
Igy nézünk fel most a fénylõ égre,
Elfeledjük zárkán romos romját,
Világ áramlik így tiszta térbe.
Könnyünk, ha lesz, immár néma zápor,
Felszállt mély ködébõl a fény-dagály,
Életünk szebb lett az éj-szavától,
Hiszen feloldódott lett a magány.