Ködös éjszakában elmerülök szemedben
Írta: kormi37 Dátum: Május 06 2008 12:13:51
Ha újra látlak eltûnik a gond, s ragyog a fény,
Veled megszületik újra a remény.
C
Teljes hír
Elmerülõ tekintetem keresem,
A szemedben talán meglelem.
Ködfátyol van az éjszakában,
Harmatos virág nyílik a kisszobám ablakában.
Tükörbe nézve látnám meg arcod,
Ahogy a keblemen alszol.
Gondolatom foszlányában keresve,
Felidézlek magamban merengve.
Folytatásom az álom veled,
Hiába lángol a szerelmem neked.
Izzó fényed beragyogja a világom,
Te lennél a legszebb csillag virágom.
Féltve szeretettel õriznélek,
Szorosan szívemhez ölelnélek.
Várom minden éjjel õszinte válaszod,
A szél hozza el hozzám szerelemes sóhajod.
Ha újra látlak eltûnik a gond, s ragyog a fény,
Veled megszületik újra a remény.
Az életet ketten könnyedén vesszük,
Egymás szemében teljesen elveszünk.
Kiszálni belõle soha nem akarunk,
Benne van minden igaz szavunk.
Szemedben a lelked tükre szól,
Egy pillantásban benne van minden jó.
Ha fájdalom lenne azt is látom,
Szemedet beborítja a rossz álom.
Olyan legyen mindíg szemed csillogása, mint az égbolt kékje,
Ragyogjon benne a sugárzó Napnak fénye.
A gondokat megoldom én, ettõl ne félj!
Csak szeress úgy, ahogy tégen én!
Tovább, hogy legyen az élet?
Mert a szerelem soha nem érhet véget.
Bennem fogan meg szerelmünk gyümölcse,
Te vagy a szívemnek csücske.
Minden hajnalon veled ébredek,
Fogom kezed és segítek neked.
Ha többen leszünk szebb lesz életünk,
Egy családban együtt élhetünk.
Féltõn vezetjük gyermekünk lépteit,
Együtt figyeljük boldog perceit.
Õszeshajú, botorkáló öregek leszünk,
De akkor is, egymásba simúl majd kezünk.
Kinyílt ajtó mögött vár ránk sok ember,
Szeretnek és nem felednek soha el.