Nem mondhatom el senkinek
Írta: szhemi Dátum: Május 07 2008 04:03:11

---

T

Valamit el kell mondanom neked,
bár félek, talán kinevetsz,

---

Teljes hír

---

Valamit el kell mondanom neked,
bár félek, talán kinevetsz,
talán elküldesz, mert nem érzed át,
nem veszed magadra lelkem súlyát
és nem mondjuk egymásnak,
szeretlek, csak szeretlek.

Milyen jó lenne, ha és mégsem,
csak a meg nem álmodott éjszakák
izzadságcseppje, az összegyûrt
lepedõ kusza redõi között,
meg a könnyáztatta párna
tudna mesélni arról, hogy szenvedek.
Mert nem mondhatom el senkinek.

Mert nem mondhatom el,
csak gyáván megbújok magamba
és félénk szavak remegnek ajkamon,
szürke arcomról elloptad a fényt,
nem csepegtettél belém reményt,
én mégis szeretlek, csak szeretlek.
Kiáltanám, de nem mondhatom el senkinek.

Milyen fénytelen így az élet,
percek fonják keserves sorsomat,
mert az idõ nekem már nem orvosság,
nem gyógyít be semmilyen sebet,
mert nem mondhatom el neked
és így, te nem is tudhatod, hogy szívemben
a bánat, szememben a könny megreked.

Már nem sírok, kiszáradt a bánat csatornája,
csak nézlek, s te észre sem veszed,
hogy egy csillag eltûnik az éj tengerében,
nem is csobban, olyan csendesen.
Én kiáltanék, segíts nekem,
csak egy percig legyél velem,
akkor megtudnád mit érzek.
De én nem mondhatom el senkinek