Ráncos homlokomon az idõ telik
Írta: kormi37 Dátum: Május 08 2008 15:37:39
Z
Hamvas szürke már a hajam,
Életemet tovább élem boldogan.
Két kezemet tárom nektek unokák,
Gyertek gyorsan a karomba hát.
Teljes hír
Sok év eltelt a fejem felett,
Minden évben reád lelek életem.
Ráncos homlokomon az idõ telik,
A fiatalság lassan odaveszik.
Emlékemben keresem a régi életem,
Milyen is volt az ifjúság énnekem.
Unokáim cseperednek már sorba,
Ki az akit ölelhetek újra?
S bár nagymama lettem én,
De a szívem tiszta és szerény.
Hamvas szürke már a hajam,
Életemet tovább élem boldogan.
Két kezemet tárom nektek unokák,
Gyertek gyorsan a karomba hát.
Életben a legszebb a sok unoka,
Röpülnek, mint a madarak a karomba.
Szemebõl a könnyem csordul,
A szívem harangja kondul.
Édes kicsi csemetéim szeretlek benneteket,
Engem soha el ne felejtsetek!
Választ kapok és egy nagy ölelést,
Drága mama élj, sok évig nekünk még!