Temetni jöttem
Írta: reitinger jolan Dátum: Május 12 2008 18:32:42
H
És a tér, köd helyett permetet szór,
Dióból feltört jelen így honol,
Átvarázsol a véges végtelen,
Alázatos hitet nyit végzeten.
Teljes hír
Temetni jöttem, mindent temetni,
Múltamat mélyre, ókútba tenni,
Vízbe dobni elgyötört testemet,
Újjászületni vágyaim felett.
Mi néma tánc volt, újra dalol ma
Vigan és látom húrja harsogva
Elzengi a szavak néma súlyát,
Mi könnyûvé lett a béklyó után.
S már látom, hogy elcsitítva újból
Valami fennkölt mozgás dala szól.
Új hitek élõ-varázs távlata,
Így élhetõ lett létem parazsa.
Az árny való, összeállt szenvedély
Mi vonz, s beszédes lett a néma éj,
Vulkánként kitört szétfolyó láva
Mi nem éget, nem olvaszt hiába.
Tört fényem már egyesülve látom,
Meghitt lett nyugalmam, a magányom,
Vágyam telített, a testi-béke
Szárnya forrásként zúdult e térbe.
Hisz elviselhetõvé vált a csend,
Nem nyomaszt, ím békésen körbe leng,
Megkövült jelek már olvadoznak,
Nincs helye itt a békétlen múltnak.
És a tér, köd helyett permetet szór,
Dióból feltört jelen így honol,
Átvarázsol a véges végtelen,
Alázatos hitet nyit végzeten.