MOSOLYODBÓL TUDOM...
Írta: szoszircsi Dátum: Május 15 2008 05:51:14
H
Hagyom, hogy teret nyerj,
hogy fényed öleljen,
hogy lázas álmaim hûtsd...
szorítom szíved félve,
Teljes hír
Ragyogásod csendje
megállítja gondolataimat,
mély barázdáim kisimulnak
míg kispárnád mosolya húz...
Tekinteted meggyújtja estémet,
fényesen-igérõ éj ébred...
érintésed lágy szellõ játéka testemen,
lelked kitárt kapuja vár...
Hagyom, hogy teret nyerj,
hogy fényed öleljen,
hogy lázas álmaim hûtsd...
szorítom szíved félve,
s gyönyöröm a mennybe repül...
Akarom,hogy az idõ megálljon,
csak ránk nevessen bután,
s mi bebújva ágyunk melegébe
megkondítjuk szívünk harangját...
vadul
ölellek,mint öntudatlan gyermek...
szemem óceánjának hûs habjával
becézlek még,
s ahogy kigyulladt-vágyunk megcsitul,
lelkünk a Holddal együtt
nyugovóra tér...
Nézlek...
álmodat már a csillagok bogozzák,
szûrt fényük fátyolként terül ránk,
szád szegletébe süppedt mosolyodból
tudom!
holnap
újra boldog nap vár...
Rád...és rám...