Egy hegedûtanárnak
Írta: csicsada Dátum: Május 16 2008 06:13:33
H
Mûvészembernek már csak ez a sorsa, tudja,
hogy zenéjét a közönség meg sosem unja,
még, egyre többet és többet akarja élvezni,
mert mûvészetével sohasem tud betelni.
Teljes hír
- Szeretettel R.M-nak -
Kisgyermekek, ifjú felnõtt vagy lenge kamasz -
óráira mennek, szívesen egy se halaszt.
A tudása hatalmas, türelme végtelen,
tanítványát megszidni õ szinte képtelen.
Keze alatt kinyílik mindegyik kis kezdõ -
vonókezelésük is egy-kettõre megnõ.
Pár hónap teltével már koncertet is adnak,
mit hozzátartozóik is büszkén hallgatnak.
Gyors sikerélmény éri minden tanítványát,
- bár nem találják el Tanár Úr minden vágyát -,
itt-ott még hamiskás, kissé "Pendereckis",
ám szüleiknek könnybe lábad még szemük is.
Anyák napjára és szent Karácsony estére
emlékezik tanítványaival rendjére.
Az ifjú zenészek is izgalommal várják,
hogy szívüket zenéjükkel nekünk kitárják.
Tanár Úr egyik-mást a zongorán kíséri,
mások szólódarabokkal állnak elénk ki.
A leginkább jobbak már kamara-zenélnek,
van ám sok dolga ezek után a tenyérnek!
Felcsattan a taps a hallgatóság sorában,
nincs is boldogabb ám ezekben az órákban,
mint hegedülni tanuló szülõjének lenni,
mikor lehet, gyermekünk koncertjére menni.
Megértõ a Tanár Úr, humora hatalmas,
hegedûórája neki sosem unalmas.
Megismertette õ velem Rieding zenéjét,
amely helyrebillenti az ember kedélyét.
A csúcspont, mikor kamarazenekarával
elvarázsol minket, és mi nagy-nagy hálával
önfeledt óriás' tapsviharban törünk ki,
mikor a zene birodalmában kötünk ki.
Köszönöm Tanár Úr, miben részesít engem,
hogy gyermekemnek egy igaz tanárra leltem;
hogy lelkünk simogatja mûvészi zenével,
napokig tele szívünk ezzel az élménnyel.
Legyen még sok-sok tehetséges tanítványa,
fiamnak pedig még soká' kedves tanára,
mert kell a zene, a szép, a lágy, ez ad erõt,
a szívünket, a lelkünket gyönyörködtetõ.
Köszönet az egész évi fáradozásáért,
elnézést Dani egy-egy elmaradásáért.
Köszönet, ami élményt gyerekemnek adott,
remélem, hogy vissza sok szeretetet kapott.
Utóhang:
Lenne végül egy kívánságom: ha kérhetném,
kicsivel többet szeretnék ülni koncertjén.
Önzõ vagyok tudom, de mit tegyek? Az bizony!
Boldog vagyok,ha hegedûjátékát hallhatom.
Mûvészembernek már csak ez a sorsa, tudja,
hogy zenéjét a közönség meg sosem unja,
még, egyre többet és többet akarja élvezni,
mert mûvészetével sohasem tud betelni.