Az Útonjáróhoz
Írta: Magdileona Dátum: Május 16 2008 07:34:01
H
Szobrai harmónia
után vágyakozva
természetesen simulnak a fába,
Teljes hír
Tiszta, õszinte lélek,
kivel ennyi év után végre találkoztam.
Õ egy Útonjáró...
Szelíden komoly, mégis vidám pillantása
úgy járt körbe,
mintha soha nem is éltünk volna
egymástól távol.
Szobrai harmónia
után vágyakozva
természetesen simulnak a fába,
alakjai sérülékenyek...
zárt arccal és belsõ látással
megáldott törékeny bölcsek.
Esendõségre figyelmeztetnek,
Út-ra hívnak, töprengõek...
arcuk belülrõl formálva
indulat nélküliek.
Zárt a szem is, mert a Látó
befelé néz, a lélek felé nyitott,
nagy dolgok tudói õk...
Testvérem, a Te életmûved
megrendítõ mértéket ad
emberségemhez.
Megjegyzés: Bátyám, J. Zsolt szobrászmûvész debreceni kiállításmegnyitója hatására, 2007. okt. 4-én.
Sajnos, a neten leginkább köztéri szobrairól találtam fotót, fenti szobra Miskolcon található.