Te
Írta: loretta Dátum: Május 18 2008 15:07:09
H
Hiányzol! Tudom, hogy én is hiányzom.
De nem akarsz adni már több fájdalmat.
Megértelek. Míg élek, hiányzol, drága!...
Teljes hír
Lacinak most és örökké
Hiányzik a mosolyod, a pillantásod,
Mikor engem néztél. A símogatásod,
Az ölelésed, mik csak nekem szóltak.
Hiányzik az érintésed, fénylõ szemeid,
Mézédes ajkaid, a lelked, a szíved,
A tested és önfeledt nevetésed, édes.
Hiányzik a csókod, a suttogó vallomás,
A boldogság, s az életet adó varázs.
A hívások, az üzenetek, a vágytól izzók.
Hiányzik a szerelmed, az ócska vicceid,
Melyek minket mégis jókedvre derítettek.
A titkos találkák, s az ellopott percek.
Hiányzik a fény, a színek, a csillogás,
A motel szobák illata, a fénylõ csoda,
A féltett titkok, s az édes hazugságok.
Hiányzol! Tudom, hogy én is hiányzom.
De nem akarsz adni már több fájdalmat.
Megértelek. Míg élek, hiányzol, drága!...