A magányos séta
Írta: Eve Dátum: Május 19 2008 18:57:31

---

Egy könnycsepp gurul le arcomon, majd követi a többi.
Az égbolt is sírni látszik, s az esõ elered.

C

---

Teljes hír

---

Kavarognak a gondolatok a fejemben,
s észrevétlenül mentem elõre csak mentem.
Nem érdekelt semmi sem már,
úgy éreztem, hogy összeesküdött ellenem a világ.
Fájdalom, mely szívembe mart,
elnyomott tudatosság, mire cseppet sem voltam kíváncsi,
és mégis bennem élt az a tudat,
hogy a boldogság cserbenhagyva átgázolt rajtam, s hagyott el hirtelen.
Miért pont engem?
Kérdezem hangosan magamtól,
de válasz nem érkezik.
Egy könnycsepp gurul le arcomon, majd követi a többi.
Az égbolt is sírni látszik, s az esõ elered.
Hazafelé bandukolok, bár otthon nem vár senki sem,
csak a magány, mi lassan felõröl engem.