Sûrû fának lobján egy pacsirta énekel
Írta: kormi37 Dátum: Május 22 2008 10:36:13


Erdõ közepén áll, egy kis házikó,
Ki lakik itt, talán egy manó?

C

Teljes hír


Sûrû fának lobján egy pacsirta énekel,
Trillázik, repked a hangja az égig emel.
Villásfarkú fecskék cikáznak az égen,
A tolluk megcsillan, a napsugár fényében.
Róka koma osonva, nyúlra vadászik,
Szalad elõle a nyuszi, kanyarokban cikázik.
Barna medve mézet eszik, az oduból,
A bendõjét félti a korgástól.
Sûrû erdõben a madarak csapatban,
Csiripelik, de jó, hogy tavasz van.
Erdõ közepén áll, egy kis házikó,
Ki lakik itt, talán egy manó?
Sokan vagyunk, menj innen!
Nem férünk el ennyien!
Durcás modorú manócska,
Miért vagy te, ilyen durva?
Ki bánt téged? Én biztos nem,
Csak hozzád köszönni jöttem.
Jaj! Hát tényleg! Akkor gyere be!
Vár téged is, egy meleg kemence.
Kemencében friss kenyér,
Korgó gyomrod, enni kér?
Ha tele lesz a pocakod,
Utadat tovább, hová tartod?
Erdõben lakom úgy mint ti,
A én házam innen, nincs messzi.
Eljöttek-e, hozzám?
Én is sütök, finomat ám?
Elmegyünk hozzád, de kicsiket lépünk,
Társaság hiányában, nem lesz részünk.
Külön élni nem jó nekünk,
Hát szomszédok leszünk.
A mesémnek vége,
Szeressük egymást végre!