Elgyötörve VII.
Írta: reitinger jolan Dátum: Május 23 2008 07:45:22

---

H

Felfalt mindent, s utána okádott,
Hús-rothadást lihegve lehelt,
Teste szürke koppanás az árnyon,
Lelkével teste roncsán térdepelt.

---

Teljes hír

---

(utóljára a múltról)

Falánkság

S a bú mi forrt, nem múlt szavakra hullt,
Ébrenlét rabság partszegélyein,
Arcom nevetve könnyemtõl bénult,
Hisz belém rögzõdtek már rémképeim.
Kérség ült benn mélyen szememben,
Õsidõ, végzetes talány
Pergett, forgott, hempergett bennem,
Világ tengerárja a mocsadék sarán.
Felfalt mindent, s utána okádott,
Hús-rothadást lihegve lehelt,
Teste szürke koppanás az árnyon,
Lelkével teste roncsán térdepelt.

Forrongva lázong, reszketve remeg,
S e lélek a testben nem talál helyet.