Hazátlan hontalan IV.
Írta: reitinger jolan Dátum: Május 30 2008 07:50:51

---

H

Hazátlan hogy találsz hazára,
Csak tetves ágyra, kínra, zártosztályra

---

Teljes hír

---

...

AMIBÕL ESZMÉLETEM - NYELVEM,
Hogy hinném, hogy a szenny örök.
Lehajoltam, mélyen arcába néztem,
hallottam fulldoklón köhög,
vagy sírva röhög ? Rázkódott a teste.
Vadmacska volt. Kényszerképzet.
Eléri már a vég, kihült keze,
ernyedõ tagjai, mint ifjúság röppen.
Forog a film és önmagát látja,
kerítésen kötéllel kifeszítve,
s dzsungele liánnal körbefonja,
zilálva gondol az elmúlt létre.

Körbenézve lessük egymást a téren.
Pillantásokból táplálkozik a szégyen.


...


SZÁRMAZIK, TÁPLÁLKOZNI FOG
ezután is a szégyen, a bûntudat.
Sötétülnek fáradt kínjaink, s rongy
nehezékként lóg rajtad. S kutat,
találna egy új hazát vagy házat.
Merevre vált holt arcod pofont kapott,
hisz hiába vágysz újra, magadban állsz,
gyûrötten, tested, lelked porban aszott.
Keresnél új anyát, barátot, szerelmet,
örülnél s jobb napot remélsz,
de e rettenetre senki nem felel meg,
kezed nyújtva csak sóvárogva kérsz.

Hazátlan hogy találsz hazára,
Csak tetves ágyra, kínra, zártosztályra.