Ti idelent a szívemben
Írta: csak-fater Dátum: Július 12 2007 05:01:27
Szívem a padlóra hullt, sikongva lelkem elájult!
Ültettem száz szál rózsát, megfogja az, sírnak porát,
Teljes hír
Száz szabdalt szó, mi végre, ha szájat el nem hagyandó?
A gyöngy drága kincs, de mit ér gyönyöre, ha holt a kincs?
Száz szál tépett rózsa, múltat idéz?n hull a porba,
Kopott k?táblába vésve, szeretlek mindörökre!
Holtomiglan, holtodiglan, helyén csak üresség van.
Éjszakáján forró násznak, adtunk a nemi vágynak.
Gyümölcse hamar meglett, bel?le gyermekszületett.
Ám fagyos téli napon, irtó sikoly siklik havon,
Szívem a padlóra hullt, sikongva lelkem elájult!
Ültettem száz szál rózsát, megfogja az, sírnak porát,
Ötven vörös szálat tettem, te rád örök szerelmem,
Ötvenet, pici sírra ültettem, TE rád gyermekem!
Jajfának rücskös kérge, simul a vérz? szívemre,
Kopott k?táblába van vésve, mindkett?tök neve.
Száz soha ki nem mondott szó, többé nem kimondható!
Száz szál hófehér gyertya, égig ér tündökl? lángja!
Megmaradt láthatatlan fénye, velem él emléke,
Odafenn a mennyekben, TI idelent a szívemben!