Tenger Szilárd: Júdási rémálom
Írta: tenger Dátum: Június 06 2008 13:05:38
Z
Üres kézzel állok.
Érdemem kárhozat,
Tettese voltam e világnak,
S nem egy megtévedt áldozat.
Teljes hír
Ma még tán küszködöm,
Ma még feszítem a láncom,
De még így sem szenvedtem eleget,
A pokol tüzére vágyom.
Elkárhozott duhaj lelkek,
Gúnyos kacajotok hívogat,
S látom a meghasadt én-t
Ki csókkal szennyezet poharat mosogat.
Kárhozatnak hangos dala
Üvölt hamis ritmust, halált,
S én csak süketülök, õszülök,
Mert még ma is hiszem szavát.
Ott állok veled szembe,
S a csókom ajkadat éri,
Júdásod lettem Uram,
Életem-ítéletem kéri.
Üres kézzel állok.
Érdemem kárhozat,
Tettese voltam e világnak,
S nem egy megtévedt áldozat.
Marjon örökké a láng!
Kegyelmed soha ne érjen.
Hisz nem ember vagyok,
Csak egy nyomorult féreg!
Taposs el, taposs!
Én csak ennyit kérek.
Életem úgy is por,
S én csak ennyit érek!