CLXXXIV. szonett
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Június 08 2008 18:25:35
T
Miért hitted a bús-röptû idõnek,
Hogy õ hozza el a várva-várt reményt;
Teljes hír
Remény
Miért hitted a bús-röptû idõnek,
Hogy õ hozza el a várva-várt reményt;
S hogy csak a végleg elmúló testednek
Adja, - már szültében elveszett kegyét?
S így, ha rózsád szirma végleg porba hull,
Majd magvatlan feledés lesz az élte;
Reménye se marad, s hamva; ki nem úgy
Élt, mint kellett volna, ahogy remélte!
- De te hitted, hogy eljön a pillanat,
S eljön Õ, ki az oltár elé vezet;
- De még sem jött, csak a reményed maradt,
Míg élted az utolsó percbe veszett!
Óh, te Remény, ki utoljára halsz, -
Ki marad, ki érted reménykedik majd?
20080131
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!