Édesanyám!
Írta: lublu Dátum: Június 09 2008 14:52:46
Pont ma egy hónapja annak, hogy
végleg elhagytál, a szívem azóta is oly nagyon fáj.
V
Teljes hír
Pont ma egy hónapja annak, hogy
végleg elhagytál, a szívem azóta is oly nagyon fáj.
Nem vársz már haza, ha itthonról elmegyek.
Mért mond, miért tetted ezt velem?
Azt ígérted,örökre velem maradsz.
Nem látom már kedves arcodat.
Tudom jól, vágytad már az örök pihenést.
Hisz életedben oly sokat szenvedtél.
De nem tudlak elengedni, hisz életem
hajójának Te voltál a biztos kikötõ!
Anyukám a lelkem egyik fele veled szállt.
Nincs a házban, olyan zug mely ne téged
idézne, ha kimegyek, a kertben, virágok is
Rólad mesélnek, nyílnak már kedvenc virágaid.
Csodás duplaszirmu fehér margaréták.
A jövõ hétvégén utazom hozzád
Viszek a sírotokra, jó pár szállat.
Édesanyám, már csak egy vigaszom maradt,
mely segít eszemet megtartani,hogy ahol
most vagy ott már nem fáj neked semmi.
Szeretetted, s irántad érzett szeretettem,
míg élek szívemben örökre megmarad!
/lányod Júlia/