Távol maradsz
Írta: Inis Corphlo Dátum: Június 10 2008 04:22:08
H
Álmos alkony hull a hajnalra,
S te felébredsz, elalszol.
Telítsd meg álmod, ha kiürült tartalma,
Leszek benne pille, kivel játszol.
Teljes hír
Gomolygó hajnal száll az estre,
S te elindulsz, visszajössz.
Boríts füstöt arra a testre,
Mely remeg, melyet ellöksz.
Álmos alkony hull a hajnalra,
S te felébredsz, elalszol.
Telítsd meg álmod, ha kiürült tartalma,
Leszek benne pille, kivel játszol.
Égõ pillantásom pihen lépteden,
S te rám nézel, elfordulsz.
Hagyjon el szemed, az enyém képtelen,
Agyamban, mint harang megkondulsz.
Egy régi emlék zúg a vénámba,
Mikor, hallgattál, beszéltél.
Lépj újra sötétbõl a fényárba,
Én mesélek, hallgatok, te meséltél.
A múltam hajtja fejét jövõmre,
A múltam, melyben halsz, élsz,
A jövõm, melyben élni fogsz örökre.
S a karom, mely ölelne, ha félsz.
Hangod pihen a csönd tövében,
S te felnézel, fejet hajtasz.
Te az én karomban, én az övében.
Futok elõled, pedig utánam nem kajtatsz.
Testem pihen a nedves föld alatt,
Te megöregszel, fiatal vagy.
Vén testemen az utolsó falat,
Egy féregé, ki velem van, de nem te vagy.