Párhuzam
Írta: marica Dátum: Június 12 2008 09:55:03
Z
S messze vízhangoznak,
Mikor a gyorsvonat,
Néhány másodperc alatt
Az párnán fekvõ páron
Robog, átrohan bármi áron
Teljes hír
Irigylem õket, bevallom.
Létük, a meszesébe futó álom,
Egymás mellett fekszenek
Köröttük konkoly pipacs sereg.
Felettük a kék ég
Tükre, a búzavirágkék.
A természet gyöngye még kalászban,
Fakó lábon nyárfák,
Rezgõ levelekkel ága,
Magasra felnyúlik,
Tetejét egyikük sem látja.
Citerál a nyárfa,
Alant táncol a fû,
Színes bársony libben, körül
S õk, ágyba simulva fekszenek,
Ó-kór, ó-kor mindkettõ megremeg,
Hisz soha el nem érik egymást
Csak, nyújtják a végtelent.
És még is irigylésre méltók,
Mert egymásnak társai.
Egyedül egyik sem ér semmit,
Õket a fájdalom rozsdája eszi,
Végül a rozsdatemetõ elnyeli.
Hatalmas terhet hordanak hátukon.
Bele- bele kongnak
S messze vízhangoznak,
Mikor a gyorsvonat
Az ágyon fekvõ páron,
Suhanva átrohan bármi áron.