A parton
Írta: flora Dátum: Június 15 2008 07:39:52
H
Hordalékként a partra tévedek,
Fáradt bennem sóhajom, semmi dolga,
Szememmel a mélybe révedek,
Teljes hír
undefined
Hordalékként a partra tévedek,
Fáradt bennem sóhajom, semmi dolga,
Szememmel a mélybe révedek,
Letépem magamról, rothadó gyolcsba
Szõtt, tükör-habba rejtett
Fodrozó víz habján úszó olajfoltos lelkemet.
Nem találok, nem találhatok
Jobb helyet, magányba zárt a földje,
Párás köd ölel, s fodrában láthatom
A képzelt arcokat, s fektetem fölébe,
Látom sodródik a vad folyó, mint vándor,
S én ott vagyok ki létével leszámol.
Súlyként kötõdik rám az emlékezet,
A tompa langy meleg, s az íves fénysugár
Mindent lefest, feltárul csipkéje az égnek,
Részletekbõl oldódik a homály,
Sziklát verõ hullám, habzó fehérarany,
A partszegélyrõl folyóba hull szavam.