Fogság
Írta: GothPoetGirl Dátum: Június 16 2008 09:47:53

---

Z

Egy angyal jött le a földre.
Aztán leült egy kõre.
Reszketett piciny teste
A csípõs, hideg szélben.

---

Teljes hír

---

Fogság

Egy angyal jött le a földre.
Aztán leült egy kõre.
Reszketett piciny teste
A csípõs, hideg szélben.

Gondolkodott mélyen,
Ilyen is az élet?
Majd hirtelen felállt
És elindult tovább.

Az út csupa sár,
Meglát egy rózsát.
Leszakítja onnan
És kezében hordja.

Meztelen lába földes
És kövektõl véres.
Ruháján sok-sok folt,
Nem takarja el a múlt.

Lába viszi elõre.
Beér egy temetõbe.
Szárnyak hevernek ott.
Egy hatalmas halmon.

Üresen azt nézi,
De nem igazán érti.
Mi történt itt?
Miért van õ itt?

Egy ember várt rá,
Mint a halál,
Ki elvitte magával
Kicsiny falujába.

A csodájára jártak,
Mint minden társának.
Ágyba fektették
És rendesen etették.

Szárnya van neki,
Ki nem teregetheti.
El nem szállhat.
Fogságban van.

Olyan, mint a börtönben
Hidegen padlón ülve.
Fázott mindennap,
Míg meg nem halt.

Megváltás volt ez.
Elrepült a lelke.
Vissza, fel oda,
Hol neki is van holnap.

A földön levágták
Egy pár szárnyát.
Így kerülhetett fel
Az egyetlen helyre.

Ott otthon lesz megint
És nem szenved itt.
Halomba került a szárny
A többihez tán

Varga Tünde
2007.11.12. hétfõ