Fõnix-lét
Írta: tulipan Dátum: Június 16 2008 20:09:49
minden hang most eleven
lélegzetünk ritmusa
megfeszül majd elernyed
C
Teljes hír
az éberen lesõ sötétben
egy óra percegése lüktet
fáradtra gyûrt éjszakán
próbálgatjuk fekhelyünket
minden hang most eleven
lélegzetünk ritmusa
megfeszül majd elernyed
s bõröd meleg illata
nyújtózik el mellettem
ragadozó-lustán
csak szárnyunk sebe
nem heged
hulló apró verebek
vergõdünk põrén
pusztán
az indulás és érkezés
így ér össze bennünk
alvás nélkül ébredés
hány öntudatlan tévedés
okozza ha vesztünk
hétköznapok hamuján
létünk hûlõ parazsát
õrizgetjük félve
kell hogy éledjen a tûz
kell hogy kígyóim elûzd
hogy megússzuk élve
egy darabig
amíg lehet
(tudom soká
nem mehet)
hiába a még ne
a nemléttõl míg
félhetünk:
tán megér egy verset
az életünk
(bármi is a vége)