Változatlanul
Írta: Eve Dátum: Június 16 2008 20:10:28


Mi a baj velem, hogy ily sivár az életem?
Mások élik az életet, ellenben velem...

C
Teljes hír


Mindmegannyi dolog változik körülöttem,
Egyedül én vagyok ugyanaz.
A világom, az álmaim maradandóak.
Néha felteszem a kérdést magamnak:
Mi a baj velem, hogy ily sivár az életem?
Mások élik az életet, ellenben velem...
Vergõdök, mint a partra vetett hal,
Nem találom magam ebben a világban.
Élõholtként fel-alá bolyongva,
Elmerengek a léten mi sosem éltetett.
Csak az a mindent körbevevõ elhagyatottság,
A reménytelenség mi utolér a szerelemben.
Elfonnyadt virág, kit rég nem öntöztek meg már,
Ki fényt sem kapva napjait megszámlálva létezik.
Olyan, mintha csak egy szellem volnék, kit észre sem vesznek.
Bánatomat álarcom mögé helyezem, s bíztatom magam,
Hogy minden a legnagyobb rendben.
Pedig ez nem így vanr30;
Esténként a párnámba kapaszkodva,
Bánatosan zokogva merülök álomba.
Bár ne tudnám,
Hogy mi az a magány,
Vagy a bánat,
Mi magába zár.