Elveszve a sötétben
Írta: Loinaar Dátum: Június 23 2008 06:06:45
H
Elõtörnek az emlékek,
a nehéz évei létemnek,
s fájdalom szúr szívembe,
lelkem sebei feltépettek.
Teljes hír
Elveszve a sötétben
Elveszve a sötétségben,
fájdalommal telve,
egyedül, homállyal ölelve
a lángoló végtelenben.
Valahol a rengetegben,
távoli tájak mélyében.
Magánnyal írva lelkembe,
s szívembe szerelemmel.
Egyedül bolyongok félve,
véres köpenyem magamra terítve.
Reményeim halva születnek,
s elvetélnek a könnyek.
Figyelem életjeleimet,
hogy tudjam élek- e.
Bár még elmém sem foghatja fel,
mi történt, mi romlott el.
Elõtörnek az emlékek,
a nehéz évei létemnek,
s fájdalom szúr szívembe,
lelkem sebei feltépettek.
Becsukódtak az ajtók mögöttem,
a zár kulcsát nem lelem,
bûm a mennybe írom fel,
s hagyom, hogy az ég együtt lángoljon vele.
Elveszve a sötétségben,
búval, s kínnal telve,
egyedül, homállyal ölelve
a fagyos végtelenben.
***
2007.