LÉLEKR?L LÉLEKRE 1/6
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Július 15 2007 13:35:47
"-Kék ég, s tiszta nap, szikrázó mit ad,
Villám csap derült égre, sötétül, s harag.
Teljes hír
VI. ének
"-Kék ég, s tiszta nap, szikrázó mit ad,
Villám csap derült égre, sötétül, s harag.
Történt, mi emberölt?, közeli messzeségben,
Kis faluszéli házikót, ölel? szendergésben."
"-Élt kis család, kik népek nemesek, de egyszer?k,
Nem gonoszok, jót ád az úr, velük nagyszer?t.
Mit, magot, az jó úr elveté, asszonya ölébe,
S majd kel ki, kishamar leánygyermek bel?le."
"-Szeretnének fiút is, mi párban szép az élet,
Új mag, új hajtás, s ez is kislány, méreg.
E két leánysarj cseperedik, s okul mi élet,
Jön gyermekkor, mi gyönyör, s nem vétek."
"-Korán ér? lelkek mindketten, sz?zi vérük,
Falusi jó legények, sereglenek körülöttük.
Válogat két leány, s szemezi fiúsereg,
Nem talál párt, ki társ, ki nem szertelen."
"-Leány, ártatlan virágszál, ki fiú akarat,
Ki szakítja le egyszer, kit talál, s magasztal.
Életét próbálja, mint kismadár, repülést,
Szerelmet szeretne, els?t, beteljesülést."
r"Szerelembe, de nem b?nbe esik, ? sz?z,
Kedvest talál, ki nem ront ?t, léte csupa t?z.
Jó apja nem t?ri, e kedves kis legényt,
Csalja lépre, s bevégzi ?t, nem hagyva reményt."
"-Megromlik apának, édesnek, ördög szállja,
Tudata elborul, s sötétedik házatája.
Mily rosszat kap hitves, ezután gyötrelmet,
S nem igaz tiszta életet, ócska kegyelmet."
"-Ki garázda saját házában, eközben úr,
Hitvest, s családot kézzel tipor, s ebet rúg.
Ha látná ég, mit m?vel, e háborodott elme,
Ördöghöz, t?zre küldené, s nem lenne kegyelme."
"-Alázza családot, nap, mint nap, ütve-verve,
Falubéli tivornyához, s nem dologhoz jó, szikár teste.
Mit parancsol otthon, poklot fehérnépnek,
Munkát ad, férfit, mi hatalmas, tömérdek."
"-Mint cselédnép, mi munkát elvégez otthon,
Nincs szeretet, s dicséret érte, e kínzó honon.
Egyszer, mid?n parancsoló nagyúr hazatérvén,
Tesz gonoszt, árt, ártatlan lelket, s erényt."
"-B?n, mit elkövet, saját léte ellen,
Ördögi m?ve, alázva, mily kegyetlen.
Leánya vérét fert?z, s azt meggyaláz,
Mi ellen, e, s más világon, nincs fohász."
Hamvas kis virág, letörte üde lényed,
Hatalmas b?n ellened, alvilági vétek.
Gonosz boszorkány sem szór átkot, ilyet,
Rettenne ? is, s sosem adna kegyelmet!
Fogant, s sarjad hajtás, b?nös, mérges,
Mit elvesznek idegen kezek, jut enyészet....
Vésett k?táblaként íródik, lélek tükrébe,
E gonosz történet, szép leánynak kis szívébe!
-Menekül leány, élete alázott, világot lát,
Megismer, s tanul remeket és sok csodát.
Mily világ kápráztat ?t el, szédülésig,
Tagadja b?nös apját, önmaga születéséig.
Jó édesanya sínyl?dik otthon, kit szeret,
Hirtelen jön vég, s ?néki utolsó lehelet.
Templomharang kong, vészesen faluban,
Zokogva utolsó útja, s emelkedik a kis hant.
Lelke menybe, teste földbe, porrá lész,
?t, ki kaszás szólít korán, s közben elenyész.
Csonka marad, e nemes család, anya nélkül,
S apa sem visz nevet tovább, jó híréül!
Leány, ki közben már n?, s h?s fiatal teste,
Szeret oly sok tudást, dolgot, mi el?bbre vitte;
Ád embereknek illat, s b? íz szerelmet,
Szemnek káprázatot, éheknek telt testet.
Jó ital, s jó étek, mit varázsol vegykonyháján,
Övé minden nap, s e kisboszorkány nem ég máglyán.
Fordul élete sikerre, s szeme kék eget néz,
Így nem látja maga el?tt virágot, mit lába tapos szét.
Táltos! Szólítalak, jöjj tüzes szekereddel!
Varázsszóval tegyél rendet, körös-körötted!
Lelkek, álmok, s szellemek, jók, s rosszak,
Manók, hercegn?k, s ördögi er?, gonoszak!
Mid?n napra éj, s éj-éj után, napra-nap,
Segít mindenkin, egy kis varázslat.
Párából köd, szikrából t?z, mit szél táplál,
Nap és hold, az élet egy nagy teli gyümölcsöstál.
Adj enni éhez?nek sz?l?t, zamatost,
S kívánj neki sok-sok évet, jóságost!
Sose vesd lábad, oly virágos mez?re,
Hol illatot nem érzel, s szemed bekötve!
20060405
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!