A mindenségnek határa sosincs
Írta: kormi37 Dátum: Július 01 2008 17:38:04

---

H

mindenségnek határa sosincs,
A végtelenben egy szó sincs.
Nyugalomban a csend hallgatag,
De a szív dobog, nem balgatag.

---

Teljes hír

---

A mindenségnek határa sosincs,
A végtelenben egy szó sincs.
Nyugalomban a csend hallgatag,
De a szív dobog, nem balgatag.
Minden rezdülése a vágy, kéj,
Homokzátonytól sem fél.
Repülne, ha szárnya lenne az égig,
De most a földön fénylik.
Hol is van õ kibe lakozik ez a nyugalom?
Bennem, s benned, mert szeretünk nagyon.
Aki él és mozog, boldogság legyen vele,
Minden fájdalma szálljon a fellegekbe.
Horizonton a Nap sugara fürdik,
Szórja fényét napkeltétõl délig.
Minden szivárvány ragyogjon nekünk,
Mert e szívvel igazán szerethetünk.
Holdas éjben, napsütésben mindíg várlak,
Nem élhetek egyedül magányban.
Lelkedben a vágy a szerelem oltalom,
Kéz a kézben lesz meg a nyugalom.
Tekintetünk messze néz, ameddig ellát,
A csillogó szemekben a lelkünk is lát.
Így lesz jó, ha a messzeségbe révedünk,
Hang sem kell és már boldogok is leszünk.
Fényesebben fogunk ragyogni,
Boldogan az utunkon haladni.
Csillagok özöne a fejünk felett integet,
A utunkat megvilágítva jó helyre vezet.
Nem lesz határ, se önzetlenség,
Csak a szeretet, ami nem képtelenség.