A tündér
Írta: Berenike Dátum: Július 10 2008 07:28:37

---

Megrázom kicsiny szárnyam,
mit elleptek a harmatcseppek.

C

---

Teljes hír

---

Harmatcseppek járnak táncot,
a virágok színes szirmain.
Bóbiskolnak még a méhek,
még nem nyílnak szárnyaik.

Oly csendes most minden,
egy lélek sem hallatszik.
Csak a fák susogása,
s a vízesés morajlik.

Nyugodtan fekszem,
jót tesz lelkemnek a csend.
Nagyot nyújtózom,
majd kitárom kezem.

Megrázom kicsiny szárnyam,
mit elleptek a harmatcseppek.
S akkor veszem csak észre,
a táj épp ébredezni kezdett.

Méhek zümmögését,
madarak csicsergését hallom.
A vízesésnél látom,
egy tündér épp arcot most.

Közelebb lépek halkan,
nehogy megilyesszem.
Megérintem vállát,
s õ megfordul hirtelen.

Szemei nagyra nyílnak,
meglepettem áll elöttem.
Sugallat szele jár át,
s szívem eszeveszetten verni kezd.

Ahogy fürkész látom,
a virágok kinyíltak mellettem.
A tündér csettint eggyet,
s a vízesés nem csobog elöttem.

A napsugarak megérkeznek,
s beragyogják a korai órát.
Még csodálkozom egy percet,
majd megpillantok egy csodát.

A vízesés mögött,
egy fénysugár cikázik.
Mintha azt súgná menjek,
mert látnom kell valamit.

A tündér átfog karjával,
s kinyitja színes szárnyit.
Követi a fényes sugarat,
mely tündérország kapuit nyitja ki.
2006.02.28.