Mond, minek
Írta: lublu Dátum: Július 10 2008 07:28:53

---

A boldogság ritkán volt a társam!
Pedig nem vártam karban tett kézzel,

C

---

Teljes hír

---

"Az egyik szemem sír, a másik meg nevet."

Végig poroszkáltam már sok-sok évet.
Az élet rögös útján, néha mosolyogva,
Néha dacosan, összeszorítót fogakkal.
De nem panaszkodom, hisz kaptam
Szép perceket is, neveltem két gyermeket.
Kik, lettek csodás emberek.

A boldogság ritkán volt a társam!
Pedig nem vártam karban tett kézzel,
De hiába küzdöttem érte, porszemnyi létemben,
Már csak az emlékek s az álmok maradtak nékem.
Igaz ,,jó akarok," óvnak az álmoktól, de ha már
Az se nincs, akkor mond, minek éljek mégis?
/Júlia/