Egy kislánynak...
Írta: Goldika89 Dátum: Július 13 2008 19:20:03

Nem belõlem lettél,s mégis anyád voltam,
fogtam a kezed, tengernyi rossz közé nevetést loptam
C
Teljes hír

Én jól emlékszem Rád,s arra a pár évre,
mikor az enyém voltál. Erre gondolni sem kéne...
Nem belõlem lettél,s mégis anyád voltam,
fogtam a kezed, tengernyi rossz közé nevetést loptam.
Te ma már ha meglátsz,lehajtod a fejed,
én ma is gyógyítóm a be nem forró sebet
mi tátong,mióta elvettek tõlem,s más lett az anyád,
s szenvedek azóta,mert helyettem téged vert meg apád.
Ma már tudom,hogy így a jó,ez a helyes,
de emlékszem,hogy valaha én fogtam a kezed,
s tanítottam,hogy írják az Ó betût,
s velem nézted,hogy a kicsi fecske messzire repült.
Egyszer engem hívtál maminak,ma már a nevem se tudod,s felmászol a fára,
s rád sem szólhatok.
Nem vagy a vérem,nem vagy ma már senkim sem,
de én emlékszem,hogy apáddal Ti voltatok a mindenem.