A csend
Írta: butha Dátum: Július 15 2008 18:30:11
R
Por száll fel léptem nyomán
ahogy megyek õseim útján.
Csak a csend járt arra elõttem,
az öreg vándor,a végtelen.
Teljes hír
Por száll fel léptem nyomán
ahogy megyek õseim útján.
Csak a csend járt arra elõttem,
az öreg vándor,a végtelen.
Otthona ez a néma völgy
mesét mond az öreg tölgy
hallgatja most szeliden
a bölcs, és kicsit megpihen.
A múlt volt jelen itt, s a jövõ;
ha lesz még addig lesz még õ,
a csend; ó igen, a barátom.
Sokáig lesz még keze a számon.
Itt mindig az eszembe jutsz.
A helyen hova a lélek fut
ha bizonytalan,réveteg;
a szent öreg ad új életet.
És itt vagyok én is megint
az oltár elõtt,de õ legyint:
nincs válasz hisz nincs kérdés sem.
Megértõn hallgatja érzésem.
Itt ülünk hát, a két senki
nem válaszol õ sem és senki.
A folyótól régi barát jötta köd,
és hallgatta a néma csönd.