Kincs
Írta: Monika Dátum: Július 16 2008 04:45:03
R
Néha ha visszanézek a múltba,
A szívem belesajdul újra,
Hogy mennyi minden történt...
Mit vettek el, s mit adtam fel önként.
Teljes hír
Néha ha visszanézek a múltba,
A szívem belesajdul újra,
Hogy mennyi minden történt...
Mit vettek el, s mit adtam fel önként.
Rámtört az emlékezés, s most kivárok...
Míg elmúlik az érzés, számvetést csinálok.
Vesztettem sokszor, nyertem, de csak egyszer.
Jutalomként enyém lett a legdrágább ember.
Elveszett egy lélek, letért a jó útról,
Neked köszönheti, hogy rátalált most újból.
Ért sok kudarc a tanulás terén,
új csillag született a halottak egén.
Kaptam sok pofont, piros volt az arcom,
Akkor jöttél hozzám, mikor feladtam a harcom.
Erõm fogytán volt már, gyenge volt a karom.
Arcom, lelkem tépte milliónyi karom.
Magányos voltam, bolyongó lélek,
S keresés nélkül találtalak téged.
Meghaltamm akkor, s benned lettem újra.
lelkemet elhagyta a szomórúság súlya.
Elveszettem valaki, aki téged biztosan szeretne,
Meghalt a nagymamám, s téged kaptalak helyette.
Szenvedtem, s tûrtem amit hozott az élet.
Vártam, míg csak el nem hozott téged.
Te vagy mindenem már, nélküled semmim sincsen.
Te a világon a legféltettebb kincsem.
Õrizlek téged, míg a nap az égen áll,
S míg el nem választ tõled a halál...