Az éj mezején
Írta: marica Dátum: Július 18 2008 10:36:53
C
Vörös felhõket fest az est,
A mindenség vérét szórja képbe,
Ahogy a foltok úsznak a sötétkékben.
Teljes hír
Szivárványszínû harmatgyöngyök
Egymásba ölelközõk.
Gyûlnek, gyûlnek, tömörülnek,
Feszül a vászon, a szín reped.
Vörös felhõket fest az est,
A mindenség vérét szórja képbe,
Ahogy a foltok úsznak a sötétkékben.
Találd meg benne aranyló önmagad.
A bûvös hangulat magával ragad,
Repít, s Te hidd:
Ott vagy a mindenségben,
Az égen arcod pírja ég.
Átölel biztatón zöldremény,
Kér: -kérj kedves, kérj!
Én teljesítem vágyad.
Megvetem puha ágyad,
Fogom két kezed,
Hallgatom neszed,
Amint suhansz a tettek mezején.
- Ne félj! Biztat tovább a remény.
-Lépj! Lépj! Lépj!
Lépésed egyre bátrabb,
A felhõkben megad lássad.
Szárnyalj az éjben,
Majd hajnali bíborfényben
Fürdesd meg magad.
Ez Te vagy.
Fogadd el! Ez éji ajándék,
Nem lehet másképp!
Csak bátran,
A felkelõnap sugarában
Harmatgyöngybõl fûzd a jövöd.