Hitben élni
Írta: szuzus Dátum: Július 18 2008 15:10:51
T
Ki az, aki nem hisz,
elfelejti eleit.
Gondoljunk hát vissza,
menjünk vissza múltunkba.
Teljes hír
Ki az, aki nem hisz,
elfelejti eleit.
Gondoljunk hát vissza,
menjünk vissza múltunkba.
Sok-sok éve megszülettünk,
volt a család körülöttünk.
Édesanyánk védett, óvott,
Édesapánk tanítgatott.
Ott kezdõdött el egy hitünk,
a szülõkben megbízhattunk.
Aztán jött az iskola
Elhivatott tanítónkkal.
Akár anyánk, gyengéd volt,
úgy, mint apánk tanított.
Eljártunk még templomba,
ott is csak jót hallottunk.
Hihet, aki hinni akar,
menjünk vissza múltunkba.
Hálás vagyok azoknak,
akiktõl jót tanultam.
Megtanultam hinni, bízni,
a jót elfogadni, s a rosszat elvetni.
Ebben hiszek, s mindenben,
ami engem éltethet.
Istenünket érteni kell,
nem fontos, hogy élte-e.
Istenünk az bennünk van,
bennünk vetett hitében.
Nem kell, hogy õt lássuk,
reményt mégis Õ ad.
Ha örülünk, õt áldjuk,
Õt hívjuk, ha sírunk.
Imánkban is elhívjuk,
áldását mi mindig kérjük.
Ne mondd azt, hogy nem hiszel,
ha bajban vagy, Õ segíthet.
Segíthet, ha hiszel benne,
tele szíved reményekkel.
E nélkül Te nem élhetsz,
nélküle csak elveszel.
Reményt vesztett emberek,
csak a mélyre süllyednek,
Ha szívedben reménysugár,
ez visz téged csak tovább.
És amikor itt a vég,
a hitetlen is egyet kér.
Kéri az Õ istenét,
vigye Mennybe az Õ lelkét.