Sub Rosa
Írta: Nona Dátum: Július 20 2007 04:49:55
Ki volt ez a magát elrejt? idegen?
Kinek érintése nem hagyott hidegen.
Teljes hír
Mint egy átölel?,szerelmes,tüzes vágy,
Suhogott át szobádon a fekete árny.
Nem nézett Téged,nem bámult,nem kérdezett,
Magadfajta,pr?d ember semmit sem értett.
*
Ment...S orcádon érezted a meleget,
Finoman fogta meg puha,kis kezedet.
Nem tudtad mire vélni a furcsa érzést,
Nem féltél,nem hallottál semmilyen lépést.
*
Ki volt ez a magát elrejt? idegen?
Kinek érintése nem hagyott hidegen.
Tudni akartad a titokzatos választ,
A következ? este is Téged választ?
*
A Hold ismét rád küldötte édes álmát,
Te bizakodva szorítottad a párnát.
Újra eljön a gyönyör?,csodás végzet?
Amely el?z? éjjelen megérintett?
*
Arcodat megint forróság öntötte el,
Ezt tartogatta számodra az éjjel.
A várható idegen nem jött,-nagy hiba-,
Tán szívedet eltalálta Ámor nyila?
*
Nem jelentett semmit Neked-ezt mondanád,
Nagy hazugság lenne,magad elleni vád.
Ültél csendben,szótlanul néztél el?re,
A nyugodt tájra, a virágzó mez?kre.
*
Napjaid egyhangúan,síváran teltek,
Sem boldogságot,sem értelmet nem leltek.
Várhatóan ajkad még mosolyogni fog,
S nem bánkódni,az elveszett alakon.
*
Új nappal,betelt oldalak a naplódban,
Ismer?s,de mégis új arc az ajtódban.
Ki ?? Vajon mit akarhat T?led?
Akkor érezted magad igazán n?nek.
*
Szeme ragyogott,karjában egy mozdulat,
Bátran,céltudatosan mutatta az utat.
Udvariasan térdelt eléd a földre,
Így pecsételve meg szerelmét örökre.