Szemed tüzében égve
Írta: kormi37 Dátum: Augusztus 04 2008 15:25:35
Z
Dobogó szívem, csak neked dobog,
Ne legyen a szemed tüze, soha konok.
Teljes hír
Szemed tüze égetett,
Hamvas tested ébresztett.
Simogató esthajnalon,
Hozzád simulni jó nagyon.
Rózsák szirmai nyíltak az este,
Mézédes csókokat keresve.
Borostyán levélen ringatózott egy lepke,
Õ a szerelmet álmában kereste.
Ringatózó hajón érkezett?
De mi az oka, amiért elveszett?
Türelem, vágy, érzés tova szállt?
Talán ez a szerelem nem igazi vágy?
Meggyógyulunk mind, akik szeretünk?
Mert tiszta szív ami van nekünk.
Kinyílt szívünkben igazi vágy terem,
Veled lesz jó kedvesem.
Szemedben világított a csillagok fénye,
A lelkemben van az õ ösvénye.
Fénylettem, mint az arany,
Szíved örökre a szívemhez tapadt.
Vörös színû naplemente az éjszakában,
Ölel, simogat a félhomályban.
Karomat a derekadra teszem,
Hozzád simulok kedvesem.
A vágy tombol, és éget,
Felhevült test már nem félhet.
A szerelem varázsában elveszek,
Tüzes szemedben vétkezek.
Holdas éjszaka csendjében,
Belédbújva félszegen,
A lelkedet érintve,
Szemed fényét keresve,
Veszek el a semmibe.
Égessen a tûz azt se bánom,
Csak te legyél örökre a párom.
A csillagok között, ha majd leszek,
A gyönyörû két szemed akkor is rám nevet.
Fénylik nekem majd a csillagok között,
De most a földön a szívembe költözött.
Dobogó szívem, csak neked dobog,
Ne legyen a szemed tüze, soha konok.
Tudom, érzem szeretsz önzetlenül,
A tûzõ napsugár, most felhevül.
Amíg itt vagyok, csak szeress!
Szemed tüzével égess!