Hajnali álom...
Írta: Kacsa Dátum: Augusztus 05 2008 11:35:07
Z
s tehetetlen bámulom képed az asztalon.
A sors akarta így, hogy eltûnj azon a nyári hajnalon...
Teljes hír
Elmúlik minden, már lassan ver a szívem,
S minden könnycseppbe lelkem temetem.
A múlt máglyán ég, lángol minden régi emlék.
Csak magam maradok,sorsvesztett vagyok magam útján, ámulva nyúlok kezed után.
Elhagytál...
Mérgezett szívem csak az alkonyi szél röpíti el innen...
Szárnyán visz a holt szerelem, semmim sincs már,
csak te voltál, veled volt szép csak minden táj.
Most bolyongok, nekem kihalt a világ...
Sírva rohanok emléked után!
Ordítok, de senki sem hall...
Meghalt szerelem, mit egy könnycsepp takar!
Üressé vállt a némaság, a szótlan gondolat is fáj...
A bénaságba merülök, nem mozdulok csak ülök,
s tehetetlen bámulom képed az asztalon.
A sors akarta így, hogy eltûnj azon a nyári hajnalon...
Azóta gyûlölöm ha jön a nyár...kisétál belõlem a lélek, s egyedül sötét pusztákon jár,
Míg szívedre egy másik nyáron újra rá nem talál...