Bársonytestû éjszaka
Írta: kormi37 Dátum: Augusztus 05 2008 14:35:54
Z
Csüngök ajkadon, mint egy gyerek,
A Kánaánban élek veled.
Teljes hír
Bársonytestû éjszakában nagy a csend,
Fülembe ezüstös dallam cseng.
Betakart minket és a világot,
Hulló csillagot szórt ránk most.
Lágyan símogat kezed melege,
Édes álom hull a szememre.
Maradj itt és õrizd álmom,
Erre én nagyon vágyom.
Ha itt vagy nyugodt vagyok,
Csókkal borítom az arcod.
Fehér felhõk az égen kúsznak,
Éjszaka csendjében meglapulnak.
A lelkembõl a nyugalom árad,
Borongós õszi éjszakában is várlak.
Csüngök ajkadon, mint egy gyerek,
A Kánaánban élek veled.
Remegõ szívnek az oltalma a szíved,
A lelkem mindíg hozzád siet.
A vágy, a tûz bennem burjánzik,
Talán soha többé nem fázik.
Magas hegyoldalon süvít, most a szél,
Kérlek, ne menj még! Õ egyedül él.
Várj egy percet had kérdezzek valamit,
Hogy a szíved, most szeret valakit?
Szemembe nézz mélyen,
Ott lesz az igazi létem.
Benne van a tûz,
Lángra gyújtva el nem ûz.
Kapaszkodok a létedbe,
El nem engedlek sohase.
Fontos minden levegõvétel,
Hozzám hajolva érj el!
Bársonyba burkolt minket az éjszaka,
Nem kellett a szó soha.
Ölel karod, és szíved szeret,
Ami most csak az enyém lehet.
Vigyázok rá álmomban és életemben,
Amíg a szívem dobog reményteljesen.