Filo éjjel
Írta: Alesia Dátum: Augusztus 07 2008 05:50:44
T
Bárban ülve,
papírt hajtogatva elmélkedvén,
skórpió?madár?
Teljes hír
Bárban ülve,
papírt hajtogatva elmélkedvén,
skórpió?madár?
De csak nevetünk,
létrejött egy madár:
a képzelet szárnya, a béke jelképe.
Szárnyalj, szárnyalj!
Nézz ne csak láss!
Ne csak a körutat,
hanem a hulló hópelyheket,
a sárga fényben csillogó csillagokat,
a tisztaság darabjait.
Mindegyik egy egyéniség,
bár hasonlóak mégis különböznek.
Minden ember egy hópehely,
tisztán születünk,
majd tehetetlenül zuhanunk, hullunk az égbõl,
akár egy-egy angyal.
Nem tudjuk mi vár ránk,
mi végre születtünk. DE vagyunk!
A szél sodor minket,
ismeretlen sors, mint szél.
hova?
itt?
véletlen?
van párja mindegyiknek?
S csak hullanak a hópelyhek szakadatlan,
hallgatunk könyörtelen...