Egy lakott hajlék
Írta: Arbiter Elegantiarum Dátum: Augusztus 08 2008 21:39:36
C

Undorító, mosdatlan, büdös magány!
Már megint a mozdulatlanság,
Teljes hír


A csíkos ágytakaró most alszik.
Kint a táj, most csak táj,
Omló kedvem, csak romlik tovább,
Nem iszom, s most csuklik a máj.

Honnan merészkedett elõ,
Ez a sok unatkozó, szemtelen sötétség?
Ha eddig aludt is valahol,
Idebent, most ingerlõen horkol.

Undorító, mosdatlan, büdös magány!
Már megint a mozdulatlanság,
Húrját pengeti, s ahol most én,
Ott most õ is egy talány.

Mintha lenne õ, de még sincs.
Körtáncot járó, õrült értelmetlenség,
Hiába van minden itt, vagy semmi sem,
Meglökni õt, hogy itt van-e, nem merem.