Conscientia mille testes - A lelkiismeret egymaga ezer tanú
Írta: Nona Dátum: Július 22 2007 05:24:38
Miért jó ha az embert csalódás éri?
Próbálok túllépni némi kis csalással.
Teljes hír
Két szerelmes szív közt tudatlan vívódom,
Bár meglehet,hogy elég nagyot koppanok.
Tán sorsom a nagykönyvben így íródott,
Néhol bánat,néhol kusza gondolatok.
*
Egyik szív már olyan messze s távol jár,
Megfoghatatlan pihe-puha felh?kön.
Másik,velem mit sem tör?dve fittyet hány,
Túl van már árkon,bokron,s mez?kön.
*
Távol vannak,de mégis más az értelem,
Csak saját lelkem érti szívüknek válaszát.
Feléjük megannyi vágy,gyönyög,érzelem,
?k uralják szívemnek gyönge támaszát.
*
? nem lehet itt,szólítja a szabadság,
Világot látni volt mindig is az álma.
Kilométerekre van t?le a határ,
De most már szerencséjének kovácsa.
*
? sem lehet itt,makacssággal van telve,
Régi sérelmeink bárcsak elevsznének.
Életével nincsen neki célja sem terve,
Ha szívében újra érzelmek élnének...
*
Döntenék...Döntésem már ajkamon van,
Szinte már szó hagyná el pirosló ajkam.
Mégis rám parancsol egy bennem lév? hang,
Hogy súlyos szekeremet tovább hajtsam.
*
Miért?Mi értelme e kétségek közt élni?
Ez egyikünkre sincs nagyon jó hatással.
Miért jó ha az embert csalódás éri?
Próbálok túllépni némi kis csalással.
*
Kijátszani az életet fárasztó móka,
S talán addigra én leszek hoppon.
Lehet,hogy fütyülnek s ugrok egy szóra,
De a nadrágot mindig is én hordom =)