éjszaka temetõ
iszonyatos mélységek
nyílnak meg
egy Miazma
egy villanás
egy fény
tör föl belõlük
vakító remegés
a levegõben -
a fenn és lenn
elkülönült
lebegés-formát
kezd ölteni
a fej visszatér
a testhez
szellemkép
bontakozik ki
révedt temetõi
szemek
nézik a szellemképet
amint felemelkedik
megnõ
kékbe megy át
majd lebegve
megindul a zenit felé
kitárja a nap
palástjának lapját
mögötte a pillangók
virágról virágra
kóborolnak
s az angyalok
csillagról csillagra
röppennek
különös és
egybemondó
jelenségek ezek
elõbukkan
ami az embert jelenti -
a tarthatatlansága
a misztikus láncosság
a szolgaság a
rabság láncossága
a már eleve
eltúlzott eszmény
a már csak azért is
mert a sors
legundorítóbb
terhei nyomasztják
borzalmas keverék
két félelmetes
szó találkozása
amelyben az
egész emberi lét
sûrûsödik össze
öröm és szenvedés
visszafojtott kiáltás?
létezik és örökké megmarad
az öröm a nevetés-dal
a tetszeni akarás
és szeretni vágyás -
de a dalba
mély-dörgés-hörgés
a nevetésbe fogcsikorgás
az örömbe rothadás
a tetszeni vágyásba
hamu
a szerelembe
éjszaka teríti sátrát
micsoda mix
az örömöt
koporsószegekkel
erõsíti magához
a sors
erre az álmokkal teli
komor és csalóka
fényre szomjúzunk
a rabnak mit
jelent a dohány
- az álmot -
tegyenek sírgödörbe
de adjanak egy villát
a tisztátlan víz alatti
ragyogás elkápráztat
és ellágyít...
'Hásárhely, 2007. szeptember 02-án