Utolsó hétfőm
Írta: Opium Dátum: Március 06 2009 04:25:49
H

Még lábnyomok kergetőznek a nyári partokon,
keres a szél Engem még nagy vakon,
sikít a völgy, sír értem a tenger:
"Álmokat kergető, üres kis ember..."

Teljes hír

Utolsó hétfőm -

Még lábnyomok kergetőznek a nyári partokon,
keres a szél Engem még nagy vakon,
sikít a völgy, sír értem a tenger:
"Álmokat kergető, üres kis ember..."

Még várnak valahol aznap este,
látni akart még sok ember szeme
még az utak is várták, hogy rájuk lépjek,
szomorúfüzem hajtja még ágát, hogy levelét tépjem.

Vár még az élet, hogy újra benne éljek
vár, várnak, de nem visznek a szelek.
Most hétfő van, szomorú hétfő,
gyászt-hírt hoz halkan egy elhaló szellő.

És most hétfő van. Az utolsó hétfő.
Felkötik magukra - gyászos fekete kendő.
Zúgnak a fekete kocsik az utakon, mit még fed a hó
Engem ringat feketében, a fekete koporsó.

Még kergetőznek az őszi levelek a fák alatt.
Őszi levelek között síró kislány szaladt,
Földre borul, üres, most már egyedül maradt.
Édesanyját takarja a hideg, fekete sírhant...