Disszonancia
Írta: skorpio Dátum: November 19 2010 23:10:24
N

Hiszen csak úgy elmélkedem,
s ha gondot okozna,
Hát ne törődj velem !
Teljes hír

Furcsa. - Hallgasd !
a hangokat elfeledtem
és nem találok harmóniát
disszonáns rekedt hangok feszítik
hangszálaim rekedt húrját.

Fülem nem fogad be
szárnyaló Verdit
izomborzoló Paul Mc Cartney-t
szobámban 100 decibel dönög
Saint Saéns haláltáncát járja
benne ezer csont csörög
s mind köszöntésem várja !

Kezemben a Dán királyfi gondja morog :
„ Mert mily álmok jőnek a halálba,
ha leráztuk mind e földi bajt ?”

És tényleg !?- álmodunk-e majd ?!-
és szobámon átrobog a vonat,
és förtelmes kattogás morzsolja szét,
József Atilla szép fejét.

A fotelban Ady csipkefínoman lebeg
„ Őrizem a szemed „
s kérdem Tőle : Én kinek ?

Hallgasd!
A hangokat eltévesztem,
csak verem a zongorát !
Tanultam énekelni ,
hosszú éveken át,
meleg fényű dalt dalolni,
és ADNI !-
HARMÓNIÁT !-
mindenkinek !- és kéretlenül is.
Most elhangolódott minden,
nem hallom a melódiát.

Kérlek ! taníts meg
újra énekelni, ha tudsz !
hiszen Te tudod engem, mi hajt
mond meg hát,
Akkor, - álmodunk-e majd ?!
Vagy mutass új verseket
és mutass új dallamot
mert az összes régi
csúnyán megkopott!

A vidámból -- kesergő lett,
A forte -- pianóvá alkudott
és NÉZD! -- a szobám halott !
a hamutartóban – Tömegsír –
halom csikk hever,
mind égett ! remegett !

Jut eszembe szegény Radnóti szava :
„ Félig szítt cigarettát érzek
a számban a csókod íze helyett.”
De voltak-e csókok ?
voltak-e ölelések ?
vagy mind, az én ostoba
hazudozásom lopott
fényében égett ?!
és lesznek-e még
s ha lesznek elhihetem-e
hogy őszinték.
Vagy azt mondd meg nekem :
vajon – akkor –
álmodunk-e még kedvesem ?
vagy mondd el, ha tudod
Tőlem, - Így !- miért szökik a fény ?
az egyedüllét , miért enyém ?
mi hibám miatt ? -- van hogy
Szerettem,
és mindent meg is tettem
és most itt állok szárnyszegetten
és egyedül !

S ha most a lelkiismeret
vagy az emberség
vagy szánalom
tollat, papírt tesz eléd,
vagy megformálódik agyadban
valamilyen példabeszéd,
Hát.... meg-ne erőltesd magad.

Sokat ne írj, ne is mondj nekem.
Tanácsid mind-mind ismerem !
( elmondtam magamnak én is !)
és ismerem kifogásaidat is
mellyel megmagyarázod ,
MIÉRT NEM !
Nos ezt ne tedd velem,
csak arra kérlek
ha számítok valamit még
csak azt tudasd velem,
„ha majd befagy a jég,”
Utána. --- álmodunk-e még ??!

Ajánlás

Ó ne hidd! -- versem olvasva—
hogy miattad,
hogy sajnálatodért
kivált azt ne, hogy
kegyelem szerelmedért !
szólt e vers - ó nem !
Hiszen csak úgy elmélkedem,
s ha gondot okozna,
Hát ne törődj velem !