Hat hattyú úszik
a tó közepén:
öt kicsi barna
csak anyjuk fehér.
Nemrég a nád közt
tojásból keltek,
anyjuk is hallgat,
ők sem felelnek.
Dalos madarak
éneke ringat,
néma a hattyú
egyszer dalolhat.
A hattyú dala
halál-kiáltás,
szomorú dallam
szokatlan trillás.
Rút kis kacsából
büszke madár lesz,
kibomló szépség,
hangtalan zene,
titkos természet
furfangos csele:
néma életek
játékos jele.
Halak, madarak,
süket növények
beszéd nélkül is
boldogan élnek.
Hattyúdalommal
hadd búcsúzzam el,
eljött az időm:
repüljön versem...