SIC TRANSIT GLORIA MUNDI...
Írta: Szollosi David Dátum: October 24 2011 07:12:48
V
De vissza a tárgyra! Szóval: végállomás,
Buszra váró tömeg, sok felnőtt, iskolás.
Mai krónikásom, hazánk derék fia,
Fenn ül a korláton, fején kapucnija,
Teljes hír
Nagy nap volt a mai! Hazafelé jövet
A buszmegállóban láttam egy CELEBET...
Béla királyurunk – negyedik e néven –,
Jegyzőjének tette valamikor régen.
Ez a művelt főrend az évek során át
Latinul írta meg Magyar Krónikáját:
Gesta Hungarorum. Így ismert azóta,
Nagyra értékelte egész Európa.
Nos, e híres papnak a hálás utókor
Szobrot is állított, nem messze a tótól.
Csuklyatakarásban büszke feje, nyaka,
Igen, igen, ő az – Anonymus maga!
Vén platánfa alatt, ott kinn a Ligetben,
Várja tisztelőit csendben, rezzenetlen.
De vissza a tárgyra! Szóval: végállomás,
Buszra váró tömeg, sok felnőtt, iskolás.
Mai krónikásom, hazánk derék fia,
Fenn ül a korláton, fején kapucnija,
Szemén napszemüveg, arca láthatatlan,
Derekán ökörlánc, lábai bakancsban.
Miközben gumit rág, feketén bólintgat,
Manapság divatos dum-dum-zenét hallgat.
Egyszer csak begördül az alacsonypadlós,
Csuklós BKV-busz, klímás, háromajtós.
Ekkor „Anonymus”, kiköpve a gumit,
Lepattan a rúdról, engem félretaszít,
Elsőként nyomul be az üres kocsiba,
Ő itt a leggyorsabb, nincsen abban hiba…
Gyorsan elnyújtózik a rokkantak helyén,
Nem panaszkodhatom, nem is rúgott belém.
Teljesítményével biztos elégedett,
Magának tudhatja a legtágabb helyet.
Arcát egész úton gondosan takarja,
Semmi közöd hozzá, őt meg nem zavarja…
Még haza sem értem, félúton bevillant:
Ez az „Anonymus” – milyen Anoniemand!