A nemzet emlékére
Írta: Gnandt Roland Dátum: Március 15 2012 10:02:01
MM

A közeli múltban, talán nem is olyan régen,
volt egy nemzet, ahol hittél nékem,
Látod e a jövődet, ott, ahol a nemzet?
Melyben régen oly nagy örömed lelted.
Teljes hír

A nemzet emlékére

A közeli múltban, talán nem is olyan régen,
volt egy nemzet, ahol hittél nékem,
Látod e a jövődet, ott, ahol a nemzet?
Melyben régen oly nagy örömed lelted.

Vérszomjas tatárok, és törökök jöttek,
sokan dicső magyarok, hideg sírba estek.
De megvédték a hazát testükkel védve,
nem hagyták országukat a gonosz kezére.

Árulások közepette, igazak maradtak,
nem hódoltak be semmilyen akaratnak.
Szabadságuk volt egyetlen sajátjuk,
ha elvették volna tőlük, mi várt volna rájuk?

Megtörni akarták, de nem sikerült nekik,
szenvedve is nyögték a szabadság szavait,
kik vérrel s verítékkel áldoztak a hazáért
emlékük feledhetetlen, mindennél többet ér.

Itt állunk 48, mi tévők legyünk?
Hogy higgyünk hazugnak, ki most ellenünk,
Átkozott fattyak, hitegetnek minket
Szégyenítik a nagy nemzeti értéket.

Nem harcosok, csak áruló kutyák,
kik eladják az országot ahogy csak tudják.
Fontosabb a pénz és hatalom,
mint az értékes nemzeti kulturális vagyon.

Miénk a jövő, de az amit adnak?
Kinek kell ilyen nemzet, ahol árulók taposnak?!
Nem engedhetjük a dicső múltért,
Nem marad hazánk ahol hihetünk még.

Gyenge a hitünk, ez félelmünk forrása,
a lustaság csak kényelmünk formálja.
ha nem állsz fel rögvest, holnap késő lesz
kényelmed elvész, de megmarad a stressz.

Ne félj cselekedni, azzal csak jobb lehet,
emlékezz a nagyokra, meríts belőlük hitet.
Nem azért haltak, hogy elvesszen végleg,
szebb hazát akartak, a magyar népnek.