WILHELM BUSCH: KUTYA ÉS MACSKA
Írta: Szollosi David Dátum: May 13 2012 07:36:10
MM
Mirci macska ravaszkodott,
Bundás volt az okos eb,
Lakóhelyük pont ugyanott,
Gyűlölködtek eleget.
Teljes hír
HUND UND KATZE
Miezel, eine schlaue Katze,
Molly, ein begabter Hund,
Wohnhaft an demselben Platze,
Haßten sich aus Herzensgrund.
Schon der Ausdruck ihrer Mienen
Bei gesträubter Haarfrisur
Zeigt es deutlich: Zwischen ihnen
Ist von Liebe keine Spur.
Doch wenn Miezel in dem Baume,
Wo sie meistens hin entwich
Friedlich dasitzt wie im Traume,
Dann ist Molly außer sich.
Beide lebten in der Scheune,
Die gefüllt mit frischem Heu.
Alle beide hatten Kleine,
Molly zwei und Miezel drei.
Einst zur Jagd ging Miezel wieder
Auf das Feld. Da geht es bumm!
Der Herr Förster schoß sie nieder.
Ihre Lebenszeit ist um.
Oh, wie jämmerlich miauen
Die drei Kinderchen daheim.
Molly eilt, sie zu beschauen,
Und ihr Herz geht aus dem Leim.
Und sie trägt sie kurz entschlossen
Zu der eignen Lagerstatt,
Wo sie nunmehr fünf Genossen
An der Brust zu Gaste hat.
Mensch mit traurigem Gesichte,
Sprich nicht nur von Leid und Streit,
Selbst in Brehms Naturgeschichte
Findet sich Barmherzigkeit.
__________________________________
KUTYA ÉS MACSKA
Mirci macska ravaszkodott,
Bundás volt az okos eb,
Lakóhelyük pont ugyanott,
Gyűlölködtek eleget.
Grimaszuk, felborzolt szőrük
Mutatta kétségtelen:
Szeretetnek nincs közöttük
A legkisebb nyoma sem.
Ha Mirci a fa tetején,
Hová gyakran menekül,
Békésen szundikál szegény,
Bundás lenn – magán kívül.
Egy pajtában szomszédok ők,
Friss a széna illata,
Bundásnak volt ott két kölyök,
Mircinek – három cica.
Egyszer Mirci a mezőre
Vadászni ment, s úgy esett,
Jött az erdész, durr, lelőtte!
Nyomban ki is szenvedett.
Három cica, éhes, árva
Nyávog otthon ez alatt,
Bundás siet, őket látva
Szíve majdnem meghasad.
Máris dönt: a kiscicákat
Saját vackába viszi,
Most már öt mohó kis állat
Lóg a cicijén neki.
Ember, a te Krónikádban
Sok a vér, a fájdalom,
De a nagy Állatvilágban
(Lásd, Brehm) van még irgalom!
_______________________________