MINDEN JÓ, HA A VÉGE JÓ...
Írta: Szollosi David Dátum: September 05 2012 06:33:48
V
Sötét a horizont, az eső is szakad,
hirtelen megduzzadt, kiöntött a patak.
Megy az ifjú vándor, hegyen-völgyön ázik,
meleg helyet keres, mert ugyancsak fázik.
Teljes hír
MINDEN JÓ, HA A VÉGE JÓ...
Sötét a horizont, az eső is szakad,
hirtelen megduzzadt, kiöntött a patak.
Megy az ifjú vándor, hegyen-völgyön ázik,
meleg helyet keres, mert ugyancsak fázik.
Végre nagy sokára ráakad egy házra,
felcaplat a lépcsőn, de az ajtó zárva.
Rozsdás az öreg zár, régen nem volt nyitva,
ki tudja, hogy ennek mi lehet a titka.
Kémény füstöl, a ház lakott ezek szerint,
ablakon a vándor vágyódón betekint.
Kandalló odabenn, hívogat a szoba,
jól felmelegedhet, aki bejut oda.
Tűz mellett üldögél egy fiatal lányka,
munkájába merül, csipkét ver a drága.
Kopogtat az ifjú, végre beengedi,
ha nem túl szemérmes, még jó lehet neki...
Hogy benn mi eshet meg, azt nem részletezem,
biztos semmi olyan, ami erkölcstelen…
S ha az eső eláll, a nap újra ragyog,
továbbmegy a vándor, vidámabban, gyalog…
_______________________________________________