Ködtejes álmok
Írta: hzsike Dátum: Július 25 2013 21:52:48
MM
Drága Mamát, úgy húzza a bánat, s terhe az útnak,
szöszke hajammal játszik a napfény, s festi aranyra,
jó Nagyanyámnak karjai áldott ég fele nyúlnak…
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Ködtejes álmok
Álmom az éjjel visszarepített régi időkbe,
s szállva a szárnyán, égre feszült egy szép, fura érzés;
látni az udvart annyira vágytam, s futni előre,
áll-e a fáradt géme a kútnak? - furdal a kérdés -
él-e a láza - s benne az illat - gyermeki múltnak?
Lám, Nagyanyám jön kert mezején, s egy kanna vizet hoz,
tört csigaházból tétova szarvak félve kibújnak,
s látva magam, hogy kő a kezemben, s köd teje elmos…
Drága Mamát, úgy húzza a bánat, s terhe az útnak,
szöszke hajammal játszik a napfény, s festi aranyra,
jó Nagyanyámnak karjai áldott ég fele nyúlnak…
Úr szava bársony, lágy zene hangján hívja magasba;
angyali szárnyán messzire száll, míg könnyei hullnak,
s szembogarából csillagesőt szór, szőke hajamra.